Muhi András Zsolt vagyok. A humanisztikus pszichológia szemléletével támogatom és kísérem azokat, akik hozzám fordulnak.
Hálával tölt el, hogy gyakran lehetek tanúja valódi sorsfordító pillanatoknak. Sokszor egy nehéz élethelyzet vagy trauma indítja el az embert az önismeret útján, ahol olyan felismerések születnek, amelyek megváltoztatják az egész életet. Többeket kísérhettem már ezen az úton – ez adja számomra a legmélyebb motivációt.
1977-ben születtem egy tanár házaspár negyedik, késői gyermekeként. Átlagos fiatalkorom volt: sok foci, barátok, bulik, szerelmek. Huszonévesen, a katonaság után kerestem a helyem a világban. A nővérem tanácsára elmentem egy autogén tréning tanfolyamra – ez az élmény gyökeresen megváltoztatta az életemet. Olyan volt, mintha egy ajtó nyílt volna ki a belső világomra.
Bizonyos szempontból mindig is hívott engem ez az út. Hogy a másik emberben mi zajlik, világ életemben ez érdekelt csak igazán. Több év önismereti utazás után – amikor a gyerekkorom idealizált képe szertefoszlott – rájöttem ennek a „jelenségnek” a fájdalmas gyökerére. Tulajdonképpen hálás vagyok ezekért a sebekért, mert nélkülük nem lennék az aki vagyok.
Életemet meghatározó pillére az Istennel való kapcsolatom. Segítőként úgy érzem Küldetésben járok.
Férj és édesapa vagyok, három gyermekünk született. Élem az örömeit és küzdöm a kihívásait ennek a szerepemnek.
Segítői identitásom egyik sarokköve a születéskori traumák hatásának kutatása. Közel húsz éve vagyok aktív segítő egy önismereti csoportban, amelyet Orosz Katalin dolgozott ki. Úgy érzem, ennek a területnek az „apostola” vagyok: hiszem, hogy a perinatális élmények megértése kulcs az életünk mélyebb megismeréséhez.
A segítői munkám másik alapja a mentálhigiénés képzés, amelyet a Károlin végeztem. Ott találkoztam Carl Rogers szemléletével és segítő módszerével. Igyekszem folyamatosan tovább képezni magam: jelenleg transzperszonális terapeuta képzésben veszek részt.
Ha megszólít, amit olvasol, szeretettel várlak.
Minden problémára, ami felmerül az életedben, a megoldást is magadban hordozod. Ezt a megoldást azonban sokszor nagyon nehéz észrevenni, felismerni, talán éppen azért, mert ott
hogy élményeink és traumáink alakítják a személyiségünket. Egészen kis magzatként már elkezdünk kölcsönhatásban élni a környezetünkkel, és az életünk utolsó pillanatáig változunk, alakulunk. hogy emberként
Carl Rogers alaptézise, hogy minden ember eredendően jó és ha megfelelő környezetbe kerül, akkor képes a fejlődésre, az önmeghaladásra. A Rogers által kidolgozott módszer a
Az önszabotázs alattomos viselkedésminta. Akadályoz minket azoknak a céljainknak az elérésében, amelyeket pedig nagyon is fontosnak tartunk. De miért tesszük ezt, és hogyan tudunk kitörni
Elsőként egy kedves volt kollégám jut róla eszembe, aki a kisfia jövőjét profi úszóként képzeli el. Testközelből láttam, hogy mennyi mindent feláldoznak azért, hogy ez